Vagyonadó 2026

Aki 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkezik, annak 2027-től évente vagyonadót kell fizetnie – a 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint. Az adó a teljes vagyonra kiterjed: a magyar és a külföldi ingatlanra, a cégrészesedésre, az értékpapírra, a bizalmi vagyonkezelésbe vagy alapítványba helyezett vagyonra is. Az alábbiakban a tervezet pontos szabályait foglaljuk össze, és azt, mit érdemes tenni annak, akit érint.

Frissítve: 2026. október 8. – a kormany.hu-n közzétett törvénytervezet alapján. A társadalmi egyeztetés október 14-ig tart, a végleges szabályok ettől eltérhetnek.

Vagyonadó Magyarországon: mi derült ki a tervezetből?

Vagyis már a 2026. év végi vagyoni helyzet eldönti, kinek keletkezik fizetési kötelezettsége – a felkészülésre tehát kevesebb mint három hónap áll rendelkezésre. A Pénzügyminisztérium négy év alatt mintegy 800 milliárd forint bevételt vár a vagyonadótól, körülbelül 15 ezer magánszemélytől és 2000 vagyonkezelési struktúrától.

Kit érint a vagyonadó, és mennyit kell fizetni?

A vagyonadót az a magánszemély fizeti, akinek nettó vagyona 2026. december 31-én meghaladja az 1 milliárd forintot. Az adó mértéke sávosan progresszív: az 1 és 100 milliárd forint közötti vagyonrészre 1%, a 100 milliárd forint feletti részre 1,5%.

Példa: 1,5 milliárd forint adóköteles vagyon esetén az 1 milliárd feletti 500 millió után évi 1%, azaz 5 millió forint az adó.

Az adónak négy alanyi köre van:

• belföldi illetőségű magánszemély,
• külföldi illetőségű magánszemély,
• belföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany,
• külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany.

A belföldi alany a teljes – belföldi és külföldi – vagyona után adózik. A külföldi alany csak a magyarországi ingatlanja, az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joga és a magyar társaságban fennálló részesedése után.

Mi számít bele a vagyonadó alapjába?

Az adóalap gyakorlatilag a teljes nettó vagyon 1 milliárd forint feletti része: ingatlan, cégrészesedés, értékpapír, állampapír, TBSZ, bankszámla, kripto, nemesfém és a biztosítások visszavásárlási értéke egyaránt beleszámít. Levonható az igazolt hitel- és kölcsöntartozás.

Az adóköteles vagyonba tartozik többek között:

• ingatlan – a saját lakás sincs automatikusan mentesítve;
• gazdasági társaságban fennálló részesedés;
• értékpapír, állampapír, TBSZ-en tartott befektetés, befektetési jegy;
• bankszámla- és készpénzállomány;
• kriptoeszköz;
• befektetési nemesfém és drágakő;
• biztosítási szerződésből fakadó jog (a visszavásárlási érték, a nyugdíjbiztosítást is beleértve);
• opciós és egyéb vagyoni értékű jogok.

A mindennapi életvitelt és lakhatást szolgáló ingóságokat nem kell beszámítani, kivéve:

• a 3 millió forint egyedi értéket meghaladó műtárgyat, gyűjteményt, ékszert;
• a 10 millió forint egyedi értéket meghaladó járművet.

Az adóalapból, illetve a fizetendő adóból levonható:

• az igazolt, okiratba foglalt hitel- és kölcsöntartozás;
• a megfizetett helyi adó, gépjárműadó és ezek külföldi megfelelői;
• a külföldön ugyanarra a vagyonra megfizetett vagyonadó, a magyar adó összegéig;
• a kötelezően igénybe vett szakértői vagy értékelői díj 50%-a, legfeljebb évi 2 millió forint.

Mi a cégértékelés képlete a vagyonadóban?

A nem tőzsdei cégrészesedés értékét a tervezet szerint a saját tőke és a hozamérték súlyozott átlaga adja: V = [(ST + 2 × H) ÷ 3] × tulajdoni hányad, ahol ST a saját tőke, H pedig az utolsó három lezárt év adózott eredményének átlaga osztva a 15%-os tőkésítési rátával. A saját tőke egyharmados, a hozamérték kétharmados súllyal számít.

A részletszabályok:

• A 15%-os tőkésítési ráta a gyakorlatban mintegy 6,67-szeres eredményszorzót jelent: 100 millió forint éves adózott eredmény önmagában 667 millió forint hozamértéket ad.
• Ha a hároméves átlageredmény negatív, a hozamérték nulla.
• 500 millió forint feletti saját tőkénél a saját tőkét a befektetett ingatlanok, részesedések és értékpapírok rejtett tartalékával korrigálni kell.
• Holdingnál (ha a részesedések az eszközök legalább 90%-át teszik ki) csak a saját tőke számít.
• Újonnan alapított cégnél az első három évben a hozamérték nulla.
• Kisebbségi részesedésnél (50% alatt) 25–30%-os csökkentés alkalmazható.
• Ha a beszámolóadatok nem alkalmasak az értékelésre, független cégértékelés szükséges, legalább két módszerrel.

A tőzsdén jegyzett részesedést a tárgyév utolsó kereskedési napjának záróárfolyamán kell értékelni; ha ez több mint 10%-kal eltér az utolsó 30 nap átlagárfolyamától, a 30 napos átlag irányadó.

Hogyan kell meghatározni az ingatlan értékét a vagyonadóhoz?

A belföldi ingatlan értékét a tervezet kötelező sorrendben határozza meg: először a 12 hónapon belüli ügyleti érték, ennek hiányában a legfeljebb 10 évvel korábbi ügylet indexált értéke, majd a NAV tömeges ingatlanértékelési modellje, végső soron független szakértő forgalmi értéke számít. Az adózó nem választhat szabadon a módszerek között.

1. Ügyleti értéka fordulónapot megelőző 12 hónapon belüli adásvétel, illetékkiszabás vagy hagyatéki eljárás szerinti érték.
2. Indexált értéklegfeljebb 10 évvel korábbi ügylet értéke, lakásnál az MNB-lakásárindexszel, termőföldnél a KSH termőföldár-adatával, egyéb ingatlannál a megfelelő KSH-árindexszel korrigálva. Ha közben jelentős – az ügyleti érték 20%-át elérő – felújítás történt, a régi érték nem használható.
3. NAV-modellaz adóhatóság országos tömeges ingatlanértékelési modellje, lakásra és felépítmény nélküli mezőgazdasági ingatlanra.
4. Szakértői értékfüggetlen ingatlanforgalmi szakértő által a fordulónapra megállapított forgalmi érték.

Példa: egy 2024-ben 200 millió forintért vásárolt lakásnál 2026 végén nem a vételár számít, hanem annak lakásárindexszel korrigált értéke – 25%-os indexnövekedés esetén 250 millió forint.

Hogyan értékelik a külföldi ingatlant?

A külföldön fekvő ingatlan értéke a szerzéskori ügyleti vagy hatósági érték, amelyet évente – az adózó választása szerint – 3%-kal vagy a fekvés szerinti ország hivatalos ingatlanárindexével kell növelni, az igazolt értéknövelő beruházásokkal együtt. Ennek hiányában a külföldi hatósági érték, végső soron a helyi jog szerint jogosult szakértő forgalmi értéke alkalmazandó.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények itt lényegesek: ha egy egyezmény a külföldi ingatlan adóztatását a fekvés szerinti államnak adja, az ingatlan a magyar vagyonadó alapjából kieshet, vagy csak a progresszió számításánál vehető figyelembe. Az egyezményes helyzet országonként más – a magyar–emírségekbeli kettős adóztatási egyezményről külön cikkben írtunk.

Hogyan kell értékelni a bankszámlát, az értékpapírt és a kriptót?

A pénzügyi vagyonelemeket a tervezet a jellegük szerint értékeli: a készpénzt névértéken, a bankszámlát és betétet az év végi záróegyenlegen, a tőzsdei értékpapírt a záróárfolyamon, a befektetési jegyet nettó eszközértéken, a kriptoeszközt a fordulónapi záróárfolyamon.

A külföldi devizában tartott vagyont az MNB fordulónapi hivatalos árfolyamán kell forintra átszámítani.

Hogyan számít a házastársak és a gyermekek vagyona a vagyonadónál?

A házastársak vagyonát elkülönítetten kell figyelembe venni, és az 1 milliárd forintos értékhatár mindkettőjüket külön-külön megilleti. Elsődlegesen a házassági vagyonjogi szerződés és a felek megállapodása irányadó; ennek hiányában a vagyon 50–50 arányban vagy a nyilvántartás szerinti házastárshoz rendelten oszlik meg, a NAV-nál tett közös nyilatkozat alapján.

Példa: 1,8 milliárd forint összvagyonnál 50–50%-os megosztással egyik félnél sem keletkezik adó; ha a teljes vagyon egy házastársnál jelenik meg, 800 millió forint után 8 millió forint az éves adó.

A kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapjába kerül, és az 1 milliárdos határt a szülő saját vagyonával együtt kell nézni. Kivétel az örökölt és a saját keresményből szerzett vagyon, amely a gyermek saját adóalapjába tartozik.

Megszűnik a vagyonadó, ha külföldre költözöm?

Nem azonnal. A tervezet szerint belföldi illetőségűnek számít az a magyar állampolgár – a kettős állampolgárt is beleértve –, aki a fordulónapon nem él legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön. Aki most költözik ki, 2036-ig a teljes vagyona után adóköteles marad; az ennél korábban kiköltözöttek pedig a kint töltött évek alapján mentesülhetnek.

A külföldi illetőségű személy ezután is adózik a magyarországi ingatlanja és a magyar cégben fennálló részesedése után. A kettős adóztatási egyezmények a konkrét ország és vagyonelem függvényében módosíthatják a képet, ezért az illetőségváltás hatása csak egyedileg ítélhető meg.

Vonatkozik a vagyonadó a trustra, a bizalmi vagyonkezelésre és az alapítványra?

Igen. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon, a magánalapítvány és a hasonló külföldi struktúra (trust, foundation) önálló vagyonadó-alany, a vagyonrendelőtől, a kezelőtől és a kedvezményezettől elkülönítve. Egy külföldi jog szerinti struktúra is belföldinek minősül, ha a tényleges irányítási helye Magyarországon van – azaz ha a meghatározó döntéseket itt hozzák.

• Ha a vagyonrendelő belföldi magánszemély, a tervezet vélelmezi a magyar irányítási helyet; ezt csak bizonyítással lehet megdönteni.
• A pusztán formai jóváhagyás vagy dokumentálás helye nem számít irányítási helynek.
• A kapcsolt struktúrák (közös vagyonrendelő, hozzátartozók, kapcsolt vállalkozások) az 1 milliárdos határt együttesen, egyszer alkalmazhatják – így a mentes sáv nem többszörözhető.
• A már létező struktúráknak a hatálybalépéstől számított 30 napon belül be kell jelentkezniük a NAV-hoz.

Mit jelent az adóelkerülés tilalma a vagyonadóban?

A jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni: a NAV a vagyonadó „köztudomásúvá válásától” kezdve vizsgálja a vagyonátrendezéseket, és az adóalanynak kell igazolnia, hogy döntését valós gazdasági vagy az adókötelezettségtől független méltányolható ok indokolta. Az ajándékozás, a vagyonmegosztás vagy egy új struktúra létrehozása tehát nem tilos, de a kizárólag adócsökkentési célú lépés támadható.

Hogyan kell bevallani a vagyonadót?

A vagyonadót önadózással kell megállapítani, bevallani és megfizetni, elektronikusan, a NAV által rendszeresített űrlapon, a tárgyévet követő év augusztus 31-éig. Bevallás csak akkor kötelező, ha ténylegesen keletkezik fizetési kötelezettség; adóelőleget nem kell fizetni, a számításhoz a NAV kalkulátort biztosít.

A bevallásban vagyonelemenként fel kell tüntetni:

• a vagyonelem megnevezését, szerzési jogcímét és azonosító adatait;
• az adóalanyt megillető hányadot és a számított értéket;
• az alkalmazott értékelési módszert és az annak alapjául szolgáló adatokat;
• a levont tartozásokat és az adócsökkentő tételeket;
• vagyonkezelési adóalanynál az irányadó jogot és a tényleges irányítási hely adatait.

Az alátámasztó iratokat – szerződéseket, bankszámlakivonatokat, beszámolókat, értékbecsléseket – az elévülésig meg kell őrizni, és NAV-felhívásra be kell mutatni. Ha a bevallás és a NAV adatai között az eltérés eléri az 500 millió forint adóalap-csökkenést, és azt az adózó nem tudja tisztázni, ellenőrzés indul.

Mikor kell befizetni a vagyonadót?

Az első vagyonadót a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján 2027. augusztus 31-ig kell bevallani és megfizetni; ezt követően minden évben a tárgyévet követő augusztus 31. a határidő.

Mi van, ha nincs elég likvid pénz a vagyonadó megfizetésére?

A NAV kérelemre fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha az egyösszegű fizetés aránytalanul súlyos terhet jelentene: főszabály szerint legfeljebb 12 hónapra, kivételes esetben – különösen lakhatást szolgáló ingatlan vagy társasági részesedés után fennálló adónál – legfeljebb 24 hónapra. A kérelem elbírálásánál külön szempont, ha a vagyon legalább 50%-a olyan vagyonelem, amelyből likvid pénz közvetlenül nem származik.

Az Art. szerinti automatikus részletfizetés a vagyonadóra nem alkalmazható, a könnyítés tehát egyedi kérelemhez kötött.

Hogyan lehet felkészülni a vagyonadóra?

A tervezet a papíron létező megoldásokat zárja ki: a bejelentett lakcím nélküli kiköltözés, a külföldön bejegyzett, de itthonról irányított cég vagy alapítvány önmagában nem változtat az adókötelezettségen. Ami számít, az a vagyon tényleges szerkezete, a valós illetőség és a dokumentált, indokolható döntések. Ezekre a következő lépések adnak választ.

1. Pontos vagyonszerkezet és vagyonleltár elkészítéseA bevallás vagyonelemenként, alátámasztott értékeléssel történik, ezért az első lépés a teljes vagyon feltérképezése: milyen vagyonelemek, kinek a nevén, milyen tulajdoni hányaddal, milyen tartozásokkal – itthon és külföldön egyaránt. Ebből derül ki, hol áll valaki az 1 milliárdos határhoz képest, és mely vagyonelemeknél merülnek fel értékelési vagy illetőségi kérdések. A leltár összeállítása hetekig-hónapokig tarthat, a fordulónap pedig 2026. december 31.
2. Szakértői konzultációA cégérték-képlet, az ingatlanértékelés, a házastársi vagyonmegosztás, a külföldi vagyonelemek és a kettős adóztatási egyezmények együttes hatását csak egyedi helyzetre lehet megítélni. Akinek a vagyona több országhoz kötődik, annak olyan tanácsadóra van szüksége, aki a magyar szabályokat és a nemzetközi illetőségi, strukturálási gyakorlatot egyszerre látja – a jól dokumentált kiindulóhelyzet egy későbbi NAV-vizsgálatnál is meghatározó.
3. A cég- és vagyonstruktúra áttekintése valós tartalommalA tervezet a kizárólag adóelkerülési célú, utolsó pillanatos átrendezést kockázatossá teszi; a valós gazdasági vagy családi indokkal végzett lépések – generációváltás, öröklés előkészítése, holding- vagy cégcsoport-átszervezés, nemzetközi terjeszkedés – ugyanakkor dokumentálhatók és védhetők. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a meglévő külföldi cégek és struktúrák hol fizetnek ténylegesen adót, és hol hozzák a döntéseket, mert a vagyonadó ezt nézi.
4. Nemzetközi illetőség és letelepedésA tervezet 10 éves külföldi tartózkodáshoz köti a magyar adóilletőség megszűnését, ezért a kiköltözés nem azonnali mentesülés – de aki valóban külföldi életet és adóügyi illetőséget tervez, annak az időzítés most válik lényegessé, mert a kint töltött évek számítása a tényleges letelepedéssel indul. Az Egyesült Arab Emírségek – ahol nincs személyi jövedelemadó, vagyonadó és öröklési adó, és ahol a cégalapítás, a rezidensvízum és a bankszámlanyitás kiszámítható keretek között intézhető – ebben a helyzetben az egyik leggyakrabban mérlegelt célország. A lényeg itt is a valós tartalom: tényleges jelenlét, ott működő cég, ott hozott döntések.
5. Likviditási felkészülésAz adót pénzben kell megfizetni, miközben a vagyon jelentős része gyakran nem likvid: cégrészesedés, ingatlan, hosszú távú befektetés. Érdemes előre megtervezni, miből teljesíthető a fizetés anélkül, hogy kényszerértékesítésre vagy nem tervezett osztalékkivonásra kerülne sor; a tervezet 12–24 hónapos halasztási lehetősége erre ad mozgásteret.

Vagyonadó 2027: mi a következő lépés?

A vagyonadó egyelőre tervezet, amely az egyeztetésen még módosulhat – a kulcsok, a küszöb és a fordulónap azonban már most ismertek, és az ütemezés feszes. Aki az 1 milliárdos határ közelében vagy felette van, annak nem a végleges szövegre érdemes várnia, hanem a saját vagyoni helyzetét és lehetőségeit tisztázni.

Gyakori kérdések a vagyonadóról

Mikortól kell vagyonadót fizetni Magyarországon?

A tervezet szerint a törvény 2026. december 15-én lép hatályba, az első adókötelezettség a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján keletkezik, és 2027. augusztus 31-ig kell bevallani és megfizetni.

Mekkora vagyon felett kell vagyonadót fizetni?

Az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyon után. Az 1 és 100 milliárd forint közötti részre 1%, a 100 milliárd feletti részre 1,5% az adó mértéke.

A saját lakás is beleszámít a vagyonadó alapjába?

Igen. A tervezet nem ad általános mentességet a saját használatú lakásra; csak a mindennapi életvitelhez és lakhatáshoz szükséges ingóságok maradnak ki, az értékhatár feletti műtárgy, ékszer és jármű kivételével.

Hogyan számítják a cég értékét a vagyonadónál?

A nem tőzsdei cégrészesedés értéke a saját tőke (egyharmados súly) és a hozamérték (kétharmados súly) súlyozott átlaga, ahol a hozamérték az utolsó három év adózott eredményének átlaga osztva 15%-kal. Holdingra, új cégre és kisebbségi részesedésre külön szabályok vonatkoznak.

Megszűnik a vagyonadó, ha külföldre költözöm?

Nem azonnal. Belföldi illetőségűnek számít az a magyar állampolgár, aki nem él legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön. A külföldi illetőségű személy ezután is adózik a magyar ingatlanja és magyar cégrészesedése után.

Vonatkozik a vagyonadó a bizalmi vagyonkezelésre és a trustra?

Igen. A bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítvány és a hasonló külföldi struktúra önálló adóalany, és belföldinek minősül, ha a tényleges irányítási helye Magyarországon van. Belföldi vagyonrendelő esetén ezt a tervezet vélelmezi.

Lehet részletfizetést kérni a vagyonadóra?

Igen, egyedi kérelemre a NAV halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet: főszabály szerint legfeljebb 12, kivételes esetben – lakhatást szolgáló ingatlan vagy cégrészesedés után – legfeljebb 24 hónapra.

Forrás: a vagyonadóról szóló törvénytervezet és indoklása, kormany.hu – társadalmi egyeztetés. A cikk a 2026. október 6-án közzétett tervezet alapján készült, tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak; a végleges szabályok ettől eltérhetnek.